Továbbtanulás Dániában PART I.

Combos egy téma lesz a mai, az egyszer biztos. Szó lesz az egyetemre jelentkezés menetéről, a jó oldaláról és persze a rossz oldaláról. Illetve azokról a kiváltságokról, amikkel itt egy diák rendelkezhet. Érdekes és tanulságos lesz. Vágjunk is bele, mert lesz mit olvasni. 

Amikor Én kijöttem, még más volt a rendszer, mint most. Nekem a jelentkezés a következőképpen történt. Van jópár diákközvetítő cég Magyarországon ami arra van specializálódva, hogy a magamfajta friss érettségiseket segítség abban, hogy Dániában folytathassák a tanulmányaikat. Nem véletlen, hogy ez jó biznisz, ugyanis abban az időben a jelentkezéshez elkellett küldeni az érettségis dokumentumokat, kellett írni egy ingyenes nyelvi tesztet (azoknak akik nem rendelkeznek bizonyos nyelvvizsgákkal, amiket elfogadnak európa szerte), hogy lássák beszélsz-e angolul és még persze a jelentkezési íveket kellett kitölteni. Igaz, hogy a szolgáltatásukért ezek a közvetitőirodák elkérnek egy bizonyos összeget ami cégről cégre változik legjobb tudomásom szerint, de ezt az összeget az első félév sikeres befejezése után visszaküldik neked. 

Jelen pillanatban, ezekhez a pontokhoz még hozzácsaptak a dánok egy felvételi portált is az interneten, amin keresztül figyelemmel lehet követni a jelentkezésünket. Pontosan meg mondom őszintén nemismerem az oldal funkcióit, de ezt akármelyik diákközvetítő cég szívesen elmagyarázza szerintem. 

A lényeg, hogy Dániába bekerülni egy egyetemre viszonlag egyszerű feladat és mivel a lehetőségek Dániai diákként nagyon kedvezőek, igenis sokan jelentkeznek. Ezért említettem feljebb, hogy bizony jó biznisz. Azt ajánlom, hogy keressétek meg ezeket a cégeket, mert ők nagyon képbe vannak a jelentkezéssel kapcsolatos dolgokkal. Naprakészek és tényleg szívesen segítenek nektek. 

Ennyit a jelentkezésről. De vajon mégis miben különbözhet az oktatás attól ami otthon van és miért éri meg nekem elmenni külföldre, amikor otthon is bekerülhetek egyetemre max fizetni kell valamennyit. 

Lényeges különbségek vannak az itteni továbbtanulás és az otthoni között, ez nem vitás. Először is a Dániai egyetemek INGYENESEK! Ehhez engedjétek meg, hogy hozzáfűzzek egy-két dolgot ami az én személyes véleményem, de ha belegondoltok szerintem ti is látni fogjátok, hogy ez miért is jó dolog. Nagyon sok emberrel beszéltem, aki erre a tényre, miszerint a dán egyetemek ingyenesek, azzal vágtak vissza, hogy az lehet de sokkal drágább az élet mint otthon. Én erre a következőket szoktam felhozni az érvelésemben. Tegyük fel, hogy otthon nem állami támogatással juttok be az valamelyik egyetemre. Ez azt jelenti, hogy neked félévente kell tandíjt fizetned, ami persze szakonként változik. Ehhez még hozzátartozik, hogy mivan ha más városban van az egyetem és nincs lehetőség arra, hogy otthon lakjál. Akkor még a tandíj mellé hozzájön a lakás bérlés vagy kollégiumi szoba ára. Ennek tetejébe még pakoljuk rá a mindennapi kiadásokat. Ha ezt mind-mind összeadjuk már majdnem annyiba van nekünk az otthoni továbbtanulásunk, mintha Dániába jöttünk volna. Viszont, ha itt dániában találsz munkát suli mellett akkor te saját magadat eltudod tartani, úgy hogy mindenre jut pénz és nem kell azon aggódni, hogy esetleg a következő félév tandíjára miből fogja futni. Míg otthon, ha találsz is munkát, az maximum könnyíteni tud a helyzeteden, mivel nem kapsz olyan magas fizetést, mint itt kint. 

Illetve meg kell, hogy mondjam, hogy ha azt nézzük akkor a boltban az alapvető élelmiszerek árai egyáltalán nem annyival drágábbak, mint ahogy ez otthon be van állítva. Például egy liter tejet 200 forintért lehet kapni. Folyamatosan vannak akciók a supermarketekbe, szóval ha szerencsés és szemfüles vagy akkor még az is lehet, hogy annyiból hozod ki a kajálásaidat, mint amennyiből otthon tennéd. Egy pár száz forint különbség van az árak között, persze ez akkor érvényes, ha nem a legjobb minőségű árut akarjuk megvenni. Mint azt már egy régebbi bejegyzésben említettem igenis vannak oylan termékek amik sokkal drágábbak mint otthon. Én itt arról beszéltem, ami egy alap megélhetéshez szükséges. 

Tehát kiadásokat tekintve, ha ezeket mind-mind figyelembe vesszük, majdnem ugyanott vagyunk költségekben, mintha otthon tanulnánk. Most, hogy ezt tisztáztuk, következzenek azok a szempontok amiben Dánia különbözik az otthoni tanulmányoktól.

Kezdjük a listát azzal, hogy angolul tanulsz. Ehhez az opcióhoz (legalábbis azon a szakon amit én néztem még anno) otthon felárat kell fizetni. Itt ez alap, mivel ugye nagy valószínűséggel nem tudtok dánul. Mivel rávagy kényszerülve arra, hogy angolul beszélj és használd a nyelvet minden nap, fejlődni fog az angoltudásod. Nekem volt egy lakótársam, aki úgy jött ki dániába, hogy nagyon nehézkesen, alig-alig beszélt angolul, és mire végzett a Bachelorjával simán felsőfokon beszélt. Tehát  ez mindenképpen csak a javadra vállhat a jövőben. 

Otthon megszokhattuk, hogy könyvekből kell magolni és minnél jobban megtudod tanulni szó szerint annál jobb az eredményed a vizsgákon. Ezzel ellentétben itt arra próbálnak felkészíteni ami a való életben is várni fog. Az év nagy részében csoportos projecteket kell kidolgozni. Ennek az oka, hogy nagy valószínűséggel nem egyedül fogsz dolgozni egy irodában, hanem emberekkel körülvéve. Megtanítanak arra, hogy minként kell kezelni a különböző típusú embereket, hogy az együttműködés a lehető legeredményesebb legyen. Azon az egyetemen ahol én tanultam, a vizsgákon használhatod a jegyzeteidet amik a gépeden vannak, mert úgy vannak vele, hogy a való életben se kell mindent fejből tudni, inkább az a fontos, hogy hatékonyan megtaláld amire szükséged van és tudd alkalmazni. 

Továbbá számítani lehet arra is, hogy minden héten kell valamiből prezentálnotok. Ez a módszer nagyon furcsa lehet azoknak, akik megszokták otthon, hogy mindent szórol szóra megtanulnak. Voltak olyan osztálytársaim akik azt mondták, hogy így nemtudnak egyszerűen tanulni. Szerintem ez az egyik legjobb dolog az itteni egyetemeken, ugyanis nekem elegem volt abból, hogy az én ötleteim és véleményeim egyáltalán nem számítanak az órákon, mert az nincsen leírva a könyvbe. Én felszabadítónak tartom ezt a fajta oktatási rendszert. Sokkal motiválóbb, hogy a te ötleteiden dolgozol, és a könvetben olvasottak csak segítséget nyújtanak a TE agyszüleményeid létrehozásához. Ezzel egy időben, nincsenek vizsgák. Legalábbis nem abban a formában ahogy otthon megszokhattuk. Itt félévente van egy nagyobb project amit ki kell dolgozni. Meg azon az egyetemen ahol én voltam, félévnél volt egy nagy vizsga ami abból állt, hogy az összes jegyzeteddel bementél, húztál egy tételt és arról elmondtad amit te tanultál az elmúlt x hónapban. no biggie.  

Egy másik dolog amiből nagyon nagy hasznunk származhat a jövőben, hogy nagyon sok országból ismerünk meg embereket. Ezek a kapcsolatok otthon is meglennének, de valószínüleg országon belül. Itt viszont, ha én tegyük fel kitalálnám, hogy két hét múlva spanyolországba szeretnék menni, lenne ismerősöm akinél megszállhatnék és még be is vezetne az ottani életbe. Ugyanezt majdnem az összes Európai országban megcsinálhatnám, mivel majdnem mindenhol van ismerősöm. A kapcsolat építésnek ez csak egy pozitívuma, és ebből még rengeteg létezik. 

Tehát máris van 3 dolog ami hatalmas előny lehet a jövőben. Nagyon jól fogsz tudni angolul, Gyakorlatot szerzel azon a szakon belül amiben tanulsz, és nem csak elméletben fogod tudni, hogy mikor mit kéne csinálni. Ilettve egy olyan kapcsolati hálót tudsz magadnak kiépíteni, amiből nagyon sok hasznod vállhat majd a jövőben. 

Személy szerint, arra a megállapításra jutottam, hogy olyan tudással rendelkezem bizonyos dolgokkal kapcsolatban, amikről otthon még csak szó se esik és fontosak lehetnek a karrierem tekintetében. Ha csak azt nézzük, hogy mit tanultam eddig, már biztosan ki merem állítani, hogy életem legjobb döntése volt, hogy nem otthon mentem egyetemre, hanem vállaltam a dániai kalandot minden jó és rossz oldalával együtt. Hogy mi is pontosan a jó és a rossz oldal, azt ennek a bejegyzésnek a második részében fogom veletek megosztani, mert kezd elég hosszadalmasra sikerülni. Nemsokára jelentkezem a második felvonással. 

Mire van szükség, ha Dániába szeretnék költözni? - Hvad skal jeg bruge, hvis jeg ønsker at flytte til Danmark?

Taler du dansk?

Ez egy, a néhány mondat közül ami jelentősen megnehezíti a kezdeteket Angliához képest. Hogy pontosan miért arra lassan rátérek, de csak nem alkalmaznám az in medias res-t ebben a témában, mert lehet hogy zavarossá válna. 

Tehát mire van szükség, hogy valaki Dániába jöjjön. 

A Dániai kezdethez muszáj hogy rendelkezzünk egy bizonyos alaptőkével, ugyanis itt nem pörög annyira az élet, mint Londonban. Itt igenis macerás lakást szerezni és még nehezebb munkát találni. Ha találunk is lakást számolnunk kell a általános deposittal, ami három havi lakbérnek felel meg, illetve a lakások jelentős részénél elkérnek egy úgy nevezett pre-paid rent-et is a beköltözés idejében, ami az adott lakás utolsó havi részlete előre kifizetve, ha esetleg kiköltöznénk. Természetesen ehhez még társul maga a havi lakbér is tehát egyszerre, a beköltözést megelőzően legrosszabb esetben le kell tudni tennünk 5 havi lakbér mennyiségű pénzt. Én Aalborgban élek ahol az élet olcsóbb, mint például koppenhágában ahol az egy havi lakbér simán eléri a 3000-4000 koronát ami még kedvező árfolyammal is 150 ezer forint körül van (3500kr), és persze lakástól függően más más dolgokkal van felszerelve. Lehetséges hogy az alap lakbérhez még kell venni hűtőt, bútorokat, internet előfizetést és hasonló dolgokat amik összegezve elég nagy falat kezdésnek. Aalborgban természetesen az ár alacsonyabb valamivel. Például ha egy szobát megosztunk valakivel akkor 50-60 ezer forintra is le lehet csökkenteni a havi lakbért, de a 80-100ezer forint az átlag. A lakbéren kívüli számlák általában 3 havonta érkeznek házhoz. Ez pozitív is lehet, de nagyrészt kétségbe eséssel társul az elején. Két féle képpen lehet hozzáállni. Van az a lehetőség, hogy minden hónapban eltesszük az egy hónapra eső részét a számlának, így nem ér majd kellemetlenül minket a ráeszmélés, hogy hú számla jött. Ez lenne igazból a célszerűbb, de az én tapasztalataim szerint ezt elég nehéz kordában tartani. Én például mindig a számla hónapjára meglévő pénzemből kapartam össze a szóbanforgó összeget. 

Ha a lakás megvan, beköltöztünk és nyugalommal tölt el minket, hogy van fedél a fejünk fölött, akkor jön a munkakeresés, ha nem rendelkezünk olyan háttérrel ami tudná biztosítani a kintlétünket huzamosabb ideig. Itt jön a képbe a Taler du dansk? kifejezés, azaz Beszélsz dánul? Ha nem beszélsz dánul akkor a lehetőségek száma drasztikusan csökken. Szerencsére a Dán állam lehetőséget biztosít arra, hogy elsajátítsuk a dán nyelvet, de az persze időigényes és vannak bőven olyan emberek akiknek nincsen akár egy évük arra, hogy ne csináljanak semmi a dán tanulás mellett. 

Akkor milyen lehetőségekről is beszélünk pontosan munka szempontjából? 

Vannak olyan állások amik nem igényelnek nyelvtudást, mint például a mosogató, takarító, újságkihordó. Ámde egy olyan városban ahol ilyen mértékű a bevándorlás nagyrészt az INGYENES dán egyetemi oktatás miatt, ott valószínűleg az összes ehhez hasonló állás már foglalt. Ha felszabadulna egy hely akkor az emberek ismerősöket tesznek be maguk helyett egy-egy munkahelyre, tehát a kapcsolatépítés fontossága elhanyagolhatatlan. 

Az is fontos kérdés, hogy mégis mikor jöjjön ki az ember. Mivel Aalborgban élek, erről tudok megbízható információt mondani, nem tudom sajnos, hogy más városban is ennyire kiélezett-e az érkezés fontossága, de itt igenis fontos. Nagyon sok külföldi diák van. Ez azt jelenti hogy a tanév végeztével már mindenkinek megvan a repjegye haza és el is mennek nyárra. Ilyenkor nagyon sok hely szabadul fel ha csak ideiglenesen is a lakásokban, de viszont az a 2-2,5 hónap ameddig a hivatalos lakó otthon tartózkodik, elég lehet egy lakás felkutatására és beköltözésre, mivel egyértelmű, hogy városon belül könnyebb mozgolódni és kérdezősködni. A munkákkal is hasonló a helyzet. Vannak olyanok akik a diploma megszerzése után hazaköltöznek, így munkák szabadulhatnak fel. 

Tehát, ha azon töröd a fejed, hogy Dániába költözz, érdemes lemondani a nyaralásról és a programokról a haverokkal. Iskolaidőben lényegesen nehezebb dolgod lesz. 

Van még egy apróság ami mellett nem szabad elmenni. Ez az úgynevezett "sárgakártya" ami a legfontosabb item az inventory-dban. Ez a kártya tartalmazza a CPR-számodat (civil regisztrációs számod), ezen találod meg a személyes háziorvosod elérhetőségeit, ez a TB-d. Ezzel egyidőben pedig megvan az a szimpatikus tulajdonsága, hogy enélkül a kártya nélkül te képtelen vagy létezni itt. Ez kell ahhoz, hogy telefonszámod legyen, hogy bankszámlád legyen és konkrétan majdnem mindenhez kérik ezt a bizonyos számot. A csavar a történetben hogy ennek a megigénylése és kézhez kapása hosszadalmas folyamat. Hónapokat is igénybe vehet, addig meg ha szerencsés vagy rá vagy utalva arra az ismerősödre akinek van ilyen kártyája. Hogy még fifikásabb legyen a történet, munkát is úgy kaphatsz bejelentve ha van CPR számod és bankszámlád. 

Tehát kell: Egy halom pénz, (hogy legyen tartalék ameddig munkát találsz), otthonról megismerkedni már kint lévőkkel, szerencse és CPR azaz sárgakártya. 

Ezeken kívül persze még szükséged lesz egy nagy adag bátorságra és elszántságra, de ha egyszer beindul a szekér akkor probléma nélkül és vígan élhetsz itt.

Körülbelül 150-160 ezer forintból eltudsz élni kényelmesen, persze bulizás, étterem és prémium kategóriás termékek nélkül. Najó egy pár sör belefér, de csak mert olcsóbb mint a víz. Viszont ha találsz munkát akkor ennél többet is megtudsz keresni. (AALBORGBAN) 

Nemsokára a tanulmányok dániában lesz a téma, hogy mit hogyan kell és lehet csinálni és milyen előnyökkel jár Dániában az egyetem elvégzése. 

Elnézést, hogy pöppet száraz és nyers lett ez a bejegyzés, de úgy vélem az ilyen fontos információkkal jobb tisztába lenni és nem akartam, hogy az esetleges poénkodás megzavarja a képet. 

Bármilyen kérdéssel lehet hozzám fordulni! :) Valószínűleg tudok választ adni, ha pedig nem akkor biztos van olyan ismerősöm aki kielégítő választ ad nektek! :) 

Segélycsomag at its finest!

Karácsony van Dániában! 

Legalábbis annak aki csomagot kap otthonról. Hozzám ma jött a Julemanden, azaz a mikulás. Tudni illik a dánoknál se a jézuska hozza az iPadet vagy iPhone-t. Mivel én elég régen kaptam utoljára ilyesféle csomagot, természetesen ahogy hazaértem egyből szét is téptem a karton dobozt, hogy tolhassak egy tripla axelt Dagobert bácsi módra a segélycsomag tartalmába. Természetesen embere válogatja hogy kinek mire van szüksége otthonról. Nekem például most cipőkre volt szükségem, mert a ruhaneműk, a mi drágaságos dániánkban meglepő módon elég drágák pláne ha olyan cipőre fáj a fogad ami remélhetőleg nem nyílik szét és még jól is néz ki. Magyarként persze a csomagot hasonló intenzitással széttépő sorstársaim listájáról nem hiányozhat a pálinka, a kolbász, a szalámi és ha megoldható a TÚRÓRUDI!

Nade persze itt vagyok én, aki az életet nem az egyszerűségért szereti. Vajon mi lehet az a dolog ami egy magamfajtának elengedhetetlen, hogy otthonról érkezzen? Hát persze, hogy egy olyan termék amit minden boltban legalább 5 különböző márka képvisel és a legtöbb embernek lényegtelen, hogy éppen melyik fajta. Ez nem más mint a TÉSZTA!! Egy magamfajta tésztab*zinak, ha talált egy márkát amit kedvencének titulál, tök mindegy hogy hány féle tésztamárka és fajta érhető el elérhető áron a két sarokra lévő supermarketbe. Legyünk csak posh-ok és ha lehetőség adódik igenis az otthon jól bevált tészta kell. 

A csomagokat nagy általánosságban 3 részre lehet bontani szerény személyem szerint. (micsoda alliteráció hölgyeim és uraim!) 

1. A "nem voltak otthon" csomag.  

Ezzel a típussal minden csomagot váró egyén legalább egyszer szembesül. Az alap scenario a következő: Interneten, az 5 és 30 perc közötti időintervallum rendszeres alkalmazása a csomag jelenlegi tartózkodási helyét feltáró weboldal frissítésére. Ez nyílván ugyanolyan, mint a buszmegállóban unatkozni és nézni, hogy jön-e már a busz. Tudjuk jól, hogy a közeledő objektum sebességét, hiába szeretnénk, nem tudjuk befolyásolni de azért csak szugeráljuk szúró tekintettel. 

Amikor már a közelben van és esetleg tudjuk is a napot, amikor megérkezik, lemondjuk az arra a napra eső teendőket, hogy biztosan otthon tartózkodjunk a csomag megérkezésekor mert senki nem akar a város szélére kibuszozni vagy taxizni mert drága is, hosszadalmas is, meg amúgyis nehogymár.  

(FUN FACT: ha szerencsétlen helyen laksz, még egy olyan kis városban is mint Aalborg [160ezer ember] simán összetudsz taxizni egy Dánia - Magyarország repülő jegyet feladott poggyásszal ÉS egy kólával a terminál büféjében)

Minden lerendezve, reggel 7kor kelés (ha olyan szerencsések vagytok mint én és a csengő, azon kívül hogy támadási felületed ad a postásoknak meg a többi csomagküldő cégnek, semmilyen funkcióval nem rendelkezdik) és vársz, hogy mikor jön már a csomag. Lassan eltelik a nap és semmi nemtörtéik azon kívül, hogy jobb esetben elolvastál egy könyvet, rosszabb esetben pedig megnézted a filmet/sorozatot ami a könyv alapján készült. Mikor kapsz egy üzenetet, hogy a csomagot nem tudták kézbesíteni mert senkit nem találtak otthon. Mert ugye hiába van a telefonszám feltüntetve a csomagodon, valahogy egyik kézbesítőnek sincsen telefonja. Két dolgot lehet ilyenkor tenni. Vagy megbeszéltek egy másik időpontot a kézbesítésre, vagy elmész magad a csomagért amit az imént már említett okokból nem sokan választják. De hát hallottam már olyanról hogy három egymást követő nap nem találtak otthon senkit.

     2. A "dobáljuk a csomagot mert az fun" típus. 

Olykor, mikor minden rendben lezajlik és megérkezik a várt időpontban a csomag, szembesülhetünk a logisztika gyöngyszemével, a szétzúzott csomaggal. Ez lehet felettébb kellemetlen is, a csomag tartalmától függően. Ajánlatos a folyadékokra egy tekercs alufóliát és egy tekercs folpakkot rááldozni és ezek után még beágyazni valamiféle puhább, ütéselnyelő tulajdonságokkal felvértezett pajzsba, mint például 3 csomag 100as zsebkendő. Nem egyszer fordult elő, hogyha éppen nem esőmentes napon érkezett volna csomag, a kifolyt mosószer és eső kombinációja azelött kimossa az életmentő csomagot, hogy az kézbesítésre kerüljön.  Kellemetlen a szitu.

    3. A "Where is the catch?" csomag.

Persze van amikor minden rendben történik és kifogástalan állapotban vehetjük az át az időben kiszállított csomagot. Ha valaki ez elött a többi fajtával szembesült akkor bizony Dagobert bácsizás közepette belegondolhat, hogy mi lehet az ami nem szembeötlő de nem stimmel. Viszont az ilyen csomagokban általában minden rendben található és lehetővé teszi a földi javak közötti örömmámort. 

Természetesen előfordulhat, hogy elkeveredik a csomag de ez ritkább így nem számolom bele az imént felsorolt triumvirátusba. 

Végül idepasszintok egy képet a szóban forgó csomagom tartalmáról. ME GUSTA

DánDani-vá válás kezdetei part II

Üdv néktek nedves olvasóink!

Hogy miért volt szükség egy külön poszt-ra a történet folytatásához? Igazat megvallva nem volt, de így növeltük a drámaiságot, másrészt meg kezdtek előtörni azok a sötét idők amikor akármikor elveszhetett amit addig írtál mentés nélkül.

Most, hogy mindenki új erőre kapott és teljes odaadással és érdeklődéssel tudja folytatni az olvasást, vegyük fel a történet fonalát onnan, hogy felvettek az egyetemre.

Hurrá Hurrá! Akkor jöjjön a fun része a dolognak. Lakás keresés. Elég szerencsésnek mondhatom magam mivel nekem sikerült felvennem egy kapcsolatot egy, már kint tanuló magyar diákkal aki pont lakótársat keresett egy kisebb kommunába. A lakás nagy (viszonylag) így kell sok ember, hogy olcsón kijöjjön midnenki. Végül 6an költöztünk be. Be kell, hogy valljam, egyik legszerencsésebben nekem alakult a "kitelepedésem" Dániába. Az ismerőseim tudnának mesélni bőven, a lakáskeresés viszontagságairól.

Első este tartottunk egy szűkkörű lakásavatót magunknak, de azonnal problémába ütköztünk. Tudni illik én a város zombi negyedébe költöztem ahol se bolt se semmi nincs közel ami még nyitva is lenne 10 után. Ígyhát egy kisebb túrára indultunk a legközelebbi benzinkútig ahol bevásároltunk kólát meg capt. morgan-t (ez a kombináció késöbb a legelterjedtebb kombók közé tartozott). Másnap reggel tudatosult, hogy ez biza nem Magyar hon. Meg is tanultam, hogyha elkezdi az ember magában átváltogatni az árakat akkor maximum stroke-ot kaphat. Lifehack nr.1: Dán koronával vásárolsz, dán koronában is számolgass. Értelmetlen magadat sokkolni azzal, hogy mit menyiért veszel meg. Főleg olyan árucikkeknél amiket ígyis-úgyis meg kell hogy vegyél.

Lassan elkezdett otthonossá válni a kommunánk, de egy égető probléma egyre többször jött szóba. NINCS INTERNET! Mi van itt kérem alásan? Miután valaki megszokja, hogy odahaza mindig számíthat a világháló megnyugtató közelségére, annak ez mély víz, még hozzá olyan amiért Randy Marsh is egyből a Szilicon Völgy felé vette az irányt, hogy rákattinthasson egy felurgó ablakra. Elmentünk hát netért, kedünkbe nyomtak egy routert és kedvesen hívták is a következő delikvenst, hogy kiszolgálhassák. Hazamentünk összedugtuk, nagyon vagány van net! Ja, ethernet kábelen keresztül egy sávon. Valahogy a wifi nem működött aminek megjavítatása belekerült jópár telefonba. De hát addig mindenkinek adott volt egy kis idő ameddig netezhet aztán csere, mert a másik lakótárs is felmenne fészbukra. Fun volt. De végül lett wifi, igaz elég gyenge jellel és mindig mindenkinek baja volt vele, de ebben az esetben is szerencsés voltam mivel az ágyam alatt került elhelyezésre a hotspot, így én vígan neteztem probléma nélkül... többnyire. Aztán ezt is megtanultuk, hogy Dániában a vezetéknélküli hálózatok nem a legstabilabbak. Nagy valószínűséggel elfújja a szél a wifi meg mobilhálózati jeleket, mert ugye ha más nincs is, szél tuti van. És az is biztos, hogy mindig szembe fog fújni.

Ennyi lenne a kijutás és beköltözés rövid története. Még sok-sok témát fogok felölelni a késöbbiekben, addigis; bemutatnám a fjordpartot, ahogy ne viselj bézbólsapkát és ha esik az eső, nem az esernyő a legjobb megoldás:

ui.: Engem ez a kép, egy jővőbeli építkezés makettjére emlékeztet a kis oda-photoshoppolt emberekkel és fákkal.

Pacsi!

DánDani-vá válás kezdetei

Üdv néktek nedves olvasóink!

Mivel firkatársam éppen dolgozik, így nemtudtuk még teljesen letisztázni, hogy mégis mik kerüljenek az oldalra. Az alap koncepció viszont adott, hogy a kettőnk külföldre való beilleszkedéséről szó fog esni, ezért gondoltam tartok egy gyors back-upot arról, hogy én hogyan is kerültem ide ahol vagyok.

-vágás- főhősünk a középső oszlop első sorában foglal helyet középiskolája egyik termében. Utolsó év, mégis mi a fityfenét kezdjen magával szituáció. Anno egyszer kétszer megemlítette neki Skandináviát az Édesapja más kontextusban, de mivel nem volt a láthatáron abban az időben így most sem volt a képben. Ámde, hogyhogy nem, nohát! Az egyik felettébb érdekfeszítő és energikus tanítási napon osztályfőnöke egy olyan hírrel érkezik az ofő órára, hogy hívta az iskolát valami dán továbbtanulási ügynökség, hogy van ez a lehetőség és hogy kérdezik, mégis akadna-e akit érdekelne ezen kéttannyelvű osztályból. Hero-nk jelentkezik mert hát miért ne ugyebár? Ezek után telt az idő, de annyi további információ érkezett az ügynökségtől, hogy alig tudtuk agyilag feldolgozni a sok infot. NOT. Magyarán kezdett plátóivá válni az egész dániai kaland.  

Már akkoriban is szerettem az időmet online olyan üzenőfal olvasgatásával eltölteni, ahol 100-ból 1 üzenetnek esetleg volt valami köze hozzám. 

Valahogy így lehetne elképzelni:

Ámde egy napon, olyan, egyáltalán nem idegesítő reklámon akadt meg a szemem, hogy dániai továbbtanulás nyílt nap itt meg ekkor meg satöbbi. Na! Összejöttünk egy páran, hogy körbenézzünk miről is van itt szó. 

Jól ismert az a képsor a filmekből amikor két ember a tömegben összenéz és instant szerelem on dö spot. Velem is ilyesmi történt, azzal a különbséggel, hogy nemis voltam sokan és mint ahogy késöbb tudatosult az egyetemnek sem én vagyok az egyetlen jelentkezője. Részemről azonban nem volt kérdés hogy az és csak az az egyetem jöhet szóba amelyiket abban a teremben elsőnek kiszúrtam. Ezek után sok érdekesség nemtörtént (más szavakkal majd írok egy külön posztot a jelentkezés történéseiről). Jelentkeztem, felvettek. 

Most, csak hogy tovább fokozzam az érdeklődést nedves olvasóinkban, lezárom ezen fejezetét a történetnek és majd egy part II-vel folytatom. 

Pacsi!