Mivel firkatársam éppen dolgozik, így nemtudtuk még teljesen letisztázni, hogy mégis mik kerüljenek az oldalra. Az alap koncepció viszont adott, hogy a kettőnk külföldre való beilleszkedéséről szó fog esni, ezért gondoltam tartok egy gyors back-upot arról, hogy én hogyan is kerültem ide ahol vagyok.
-vágás- főhősünk a középső oszlop első sorában foglal helyet középiskolája egyik termében. Utolsó év, mégis mi a fityfenét kezdjen magával szituáció. Anno egyszer kétszer megemlítette neki Skandináviát az Édesapja más kontextusban, de mivel nem volt a láthatáron abban az időben így most sem volt a képben. Ámde, hogyhogy nem, nohát! Az egyik felettébb érdekfeszítő és energikus tanítási napon osztályfőnöke egy olyan hírrel érkezik az ofő órára, hogy hívta az iskolát valami dán továbbtanulási ügynökség, hogy van ez a lehetőség és hogy kérdezik, mégis akadna-e akit érdekelne ezen kéttannyelvű osztályból. Hero-nk jelentkezik mert hát miért ne ugyebár? Ezek után telt az idő, de annyi további információ érkezett az ügynökségtől, hogy alig tudtuk agyilag feldolgozni a sok infot. NOT. Magyarán kezdett plátóivá válni az egész dániai kaland.
Már akkoriban is szerettem az időmet online olyan üzenőfal olvasgatásával eltölteni, ahol 100-ból 1 üzenetnek esetleg volt valami köze hozzám.
Valahogy így lehetne elképzelni:
Ámde egy napon, olyan, egyáltalán nem idegesítő reklámon akadt meg a szemem, hogy dániai továbbtanulás nyílt nap itt meg ekkor meg satöbbi. Na! Összejöttünk egy páran, hogy körbenézzünk miről is van itt szó.
Jól ismert az a képsor a filmekből amikor két ember a tömegben összenéz és instant szerelem on dö spot. Velem is ilyesmi történt, azzal a különbséggel, hogy nemis voltam sokan és mint ahogy késöbb tudatosult az egyetemnek sem én vagyok az egyetlen jelentkezője. Részemről azonban nem volt kérdés hogy az és csak az az egyetem jöhet szóba amelyiket abban a teremben elsőnek kiszúrtam. Ezek után sok érdekesség nemtörtént (más szavakkal majd írok egy külön posztot a jelentkezés történéseiről). Jelentkeztem, felvettek.
Most, csak hogy tovább fokozzam az érdeklődést nedves olvasóinkban, lezárom ezen fejezetét a történetnek és majd egy part II-vel folytatom.
Pacsi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése